Az asztma az egyik leggyakoribb légzőszervi betegség, mely hazánkban is egyre több embert érint. Az egész évben jelenlévő allergének mellett a hideg, száraz, téli időjárás, illetve a légúti fertőzések fokozhatják a tüneteket és felerősíthetik a rohamokat.

Mi váltja ki az asztmát?

Az allergia, és a később ebből kialakuló asztma (asthma bronchiale) hátterében veleszületett hajlam, genetikai és környezeti tényezők kombinációja áll.

 Az asztmás betegek fokozottan érzékeny légútjai túlzott ellenanyag válasszal reagálnak a különféle irritáló tényezőkre, és ezek váltják ki az asztmás rohamot.

Ilyenkor a légútak beszűkülnek, a körülötte levő izmok összehúzódnak, a nyálkahártya begyullad, és elindul a váladékképződés, mely megnehezíti a légzést, és zihálást, köhögést, légszomjat, mellkasi szorító érzést eredményez.

Ilyenkor a beszűkült légutak az elhasznált levegő kiáramlását sem engedik a tüdőből, és az asztmás beteg úgy érzékeli, hogy nem kap levegőt (holott valójában kifújni nem képes a levegőt), és jön a nehéz- vagy kapkodó légzés, illetve a jellegzetes sípoló hang, melyet akár pánikroham is kísérhet.

Az asztmának két típusa van: az allergiás asztma, amelyet különböző allergének váltanak ki, vagy nem allergiás asztma, melynek oka ismeretlen.

Asztmát számos tényező (trigger) válthat ki:

• Allergének (pollenek, poratka, penészgomba-spórák, állati szőrök, ételek stb.)
• Levegőszennyezés (szmog, füst, dohányfüst, illatosított termékek, vegyszerek)
• Légúti fertőzések (influenza, nátha stb.)
• Fizikai aktivitás
• Időjárás (hideg/nyirkos/párás/száraz levegő, hőmérsékletváltozás)
•  Stressz, illetve intenzív érzelmek
• Gyógyszerek, élelmiszerek adalékanyagai, tartósítószerek
• Reflux (a gyomorból a nyelőcsőbe kerülő sósav okozza)

Miért okoz télen több panaszt az asztma?

Az asztmások többsége retteg a hideg téli időjárástól, mert a levegő ilyenkor nagymértékben fokozhatja a tüneteket

A hideg, nyirkos, párás levegőre, valamint a fűtött lakások száraz levegőjére az asztmások egyaránt reagálhatnak nehézlégzéssel, súlyosbodó rohamokkal. A hideg levegő hirtelen szárítja ki a légutakat, ez pedig heves köhögést vált ki.

Másrészt a télen gyorsan terjedő felsőlégúti betegségek, megfázások és gyulladások fokozhatják az alapproblémát.

További probléma a légszennyezés okozta téli szmog, melyet a lakossági tüzeléssel és közlekedésből eredő kipufogógázokkal levegőbe jutó szálló por okoz.

Télen a lakásban lévő levegő sem a legideálisabb az asztmások számára, hiszen a fűtés felmelegíti és kiszárítja a levegőt

A rendszeres szellőztetés megoldást nyújthatna a problémára, de egyrészt az emelkedő rezsiárak miatt ez nem gazdaságos megoldás, másrészt a kinti levegőben keringő égéstermékek, éppúgy irritálhatják a légutakat, mint a beáramló hideg.

Mit tehetünk az asztmás rohamok ellen?

Asztmás roham esetén először is a friss levegőről és a nyugalomról kell gondoskodnunk, mivel az ijedtség és stresszes állapot fokozza az oxigénhiányos tüneteket. Helyezzük a beteget a számára legkényelmesebb (általában félülő) testhelyzetbe, és próbáljuk elérni, hogy lassan, egyenletesen és nyugodtan lélegezze ki a levegőt!

Ha asztmás beteg van a családban, ügyelnünk kell a lakás ideális hőmérsékletére. Nem célszerű napközben 19-21 fokos, a hálószobában pedig 18-19 fok körüli hőmérsékletet tartani.

Kontrolláljuk a levegő páratartalmát is! A relatív páratartalom maradjon az 50-60 % között.

Ugyanis ha túl alacsony, akkor az száraz levegőt eredményez, ha pedig túl magas, az párásodáshoz és penészedéshez vezethet. Szükség esetén használjunk párásító berendezést vagy páraelszívó készüléket!

Fontos, hogy ügyeljünk a levegő tisztaságára, használjunk légtisztító berendezést, mely HEPA szűrői segítségével hatékonyan szűri ki a szennyezőanyagokat és allergéneket otthonunk vagy munkahelyünk levegőjéből.