A rezsicsökkentés jegyében rengetegen vágtak bele otthonuk energetikai korszerűsítésébe, ami a legtöbb esetben a szigetelést és az ablakcseréket jelentette. Sajnos a nyílászárók cseréje gyakran jár együtt a párásodás és a penészesedés is.

A szigetelés és a modern, többrétegű műanyag nyílászárók becsomagolják a lakást, ezért a fűtésszámlánk alacsonyabb lesz, de gyakran ennek is ára van: a penész.

A vastag falaknak és tökéletesen záródó ablakoknak köszönhetően otthonunk megtartja a meleg levegőt, ugyanakkor ezzel egyidejűleg a a szellőzés is megszűnik, így a páratartalom nő.

Hol jelenik meg a penész?

A penész elsősorban a párás, nedves, hideg felületeket kedveli. Vagyis két tényező szükséges hozzá: a magas páratartalom és a hideg fal.

A jól szigetelt házakban felgyűlő pára a hideg felületeken páralecsapódást eredményezhet, melynek következtében megjelenik otthonunkban a penész.

Nagyobb méretű és/vagy korszerűtlen családi házak esetén sokan tervezik, hogy egyes szobák vagy akár egy teljes szint lezárásával spórolnak a fűtésen, de ez nem biztos, hogy jó ötlet, mert a téli hónapokban erősen lehűlt falakon könnyen megtelepedhet a penész.

Kézenfekvő megoldásnak tűnhet az is, hogy levesszük a fűtést, amíg dolgozni megyünk, vagy nem vagyunk otthon, de ez a hőingadozás miatt ez a megoldás szintén a penészesedésnek kedvez.

A penészfoltokat nemcsak a hőszigetelés okozhatja, hanem a hőhidak is, azaz azok a felületek, amelyek hőmérséklete hidegebb a környező felületeknél. Ezek közelében ugyanis a levegő lehűl és a hideg felületeken az átáramló pára lecsapódik és vizesedést, penészesedést okoz.

A hőhidak azért is veszélyesek a rezsicsökkentés szempontjából, mert ezeken keresztül jóval gyorsabban szökik el a lakás komfortos belső hőmérséklete- télen a meleg, nyáron a kellemesen hűvös –mint a falszerkezet többi pontján. Így telente a meleg, nyaranta a hűvös lakás fenntartására kell plusz energiát fordítanunk.

Gyakori probléma lehet a vizes falszerkezet is: ha vízszigetelési problémák miatt a falazat a talajból folyamatosan vizet szív fel, akkor az átnedvesedett falak jobban hűlnek és máris felüti fejét a penész.

Milyen tüneteket okoz a penészesedés?

A penész már azelőtt is jelen lehet otthonunkban, hogy ennek szemmel látható jelei lennének- a fülledt, kellemetlen, dohos levegő már egyaránt erre utal. Ilyenkor a szabad szemmel nem látható penészgombaspórák már tömegesen kerülnek az adott helyiség légterébe.

Ha pedig már láthatóan meg is jelennek a penészfoltok a falon, akkor valóban komoly probléma van: a penészirtás folyamatos, végeláthatatlan küzdelem.

Sajnos azon túl, hogy nem esztétikus komoly egészségügyi kockázatot jelent, toxikus anyagai allergiás tüneteket, asztmát, különböző felső-légúti megbetegedéseket okozhatnak, de megbetegíthetik a szaruhártyát vagy a bőrt is.

A páradús levegő már önmagában is állandó rossz közérzet (fejfájás, fáradtság) válthat ki.

Penész ellen házilag?

Ha a penésszel harcolunk a legfontosabb a kiváltó probléma feltárása és megszüntetése. Amennyiben erre nincs mód, sokat segíthet az egyenletes hőmérséklet és a rendszeres szellőztetés. A különböző házi praktikák (ecet, só, bórax, teafaolaj, szódabikarbóna, háztartási boltokban kapható vegyszerek) általában csak ideiig-óráig segítenek.

Végleges, kényelmes és praktikus megoldást nyújthat a hővisszanyerő szellőztető berendezés, mely gondoskodik róla, hogy a lakás páratartalma egyenletesen kellemes, egészséges tartományban maradjon, kizárva a penészesedést, vízlecsapódásokat, kiszűrve a levegőből az allergéneket, kellemetlen szagokat. Ez azonban komolyabb beruházást igényel.

Ennél olcsóbb megoldás az elektromos páramentesítő készülék lehet, amely napi szinten megdöbbentő mennyiségű (naponta akár 10-20 liter!) vizet gyűjthet össze a levegőből.

Hogy működik a páramentesítő készülék?

Az elektromos páramentesítő készülék valójában egy hűtőgép, amely a hőcserélőjén át szívja be a szoba párás levegőjét. A beszívott levegő találkozik egy hideg, harmatpont alatti hőmérsékletű felülettel, amelynek hatására a levegő nedvességtartalma lecsapódik, és egy gyűjtőtartályba csöpög. A lecsapódott pára, kondenzvíz formájában összegyűlik, a levegő pedig, az elektromos páramentesítő hátulján, visszafűtött állapotban visszaáramlik a helyiségbe.

Ezáltal a készülék a helyiség levegőjének hőmérsékletén számottevően semmilyen irányba nem változtat. A kívánt páratartalom értékét mi magunk állíthatjuk be, a kompresszor csak addig működik, amíg ezt a szintet el nem éri. Ebben az esetben a készülék kikapcsol, majd amikor a páratartalom ismét a kívánt szint fölé emelkedik, újra bekapcsol.