Éjjel kiszáradt, cserepes szájjal ébredsz? A torkod kapar, és egyfolytában köhécselsz?

Ha gyakran kelsz úgy, akár egy sivatagi vándor, érdemes ellenőrizned otthonod páratartalmát!

Mennyi is az ideális páratartalom?

Egy lakás ideális páratartalma 40-60% között mozog, kivéve, ha baba vagy kisgyerek is van a háznál (esetleg trópusi növényeket nevelsz), mert ez esetben az ajánlott páratartalom inkább 60-65%.

A téli hónapokban, amikor a fűtés is erősen szárítja a levegőt, szobád páratartalma akár 40-20% köré is lecsökkenhet. Ez gyakorlatilag már a sivatagi levegőnek felel meg (a Szahara páratartalma 25% körül mozog!), vagyis nem csoda, ha nem igazán érzed magad komfortosan otthon.

Honnan tudhatod, hogy száraz otthon a levegő?

A legegyszerűbb, ha megméred.

Ha nincs erre alkalmas készüléked, akkor az alábbi tünetek esetén erősen kezdhetsz gyanakodni, hogy valami nincs rendben otthon a páratartalommal:

• A gyerek egész éjjel szárazon köhög
• Te is
• Nyugtalanul alszol
• Kiszárad a szád és cserepes az ajkad
• A bőröd száraz, kellemetlenül húzódik és viszket
• Száraz a szemed
• Fáj a fejed, ingerlékeny vagy
• A gyerek állandóan légúti nyavalyákkal küzd
• Te is
• A szobában jól láthatóan száll a por és az apró kis szöszök
• A növények akkor is hervadoznak, ha nem felejted el őket meglocsolni
• A fabútorok és a parketta recsegnek-ropognak

Miért okoz köhögést az alacsony páratartalom?

A vírusok mindenütt ott vannak, amivel a nap folyamán kapcsolatba kerülsz: a kilincsen, a kezeden, a párnádon. Normális esetben immunrendszered – az orrodban és a torkodban található nyálkahártyák segítségével – képes kiszűrni ezeket a kórokozókat. Sajnos a kiszáradt nyálkahártyák nem képesek ellátni feladatukat, és fogékonyabbá tesznek a fertőzésekre.
Az egyre jobban kiszáradó nyálkahártya önmagában is ingerli a légutakat, s a kellemetlen érzéstől önkéntelenül is köhögéssel igyekszel megszabadulni.

Köhögéskor a szervezeted a légutakba került idegen anyagoktól igyekszik megszabadulni. Ha túl száraz a szobád levegője, sokkal több por kerül a levegőbe (a vízpára ugyanis megköti és leülepíti a porszemeket), melyeket mind belélegzel.

A száraz levegő hajlamosít a bronchitis és a krupp kialakulására, valamint a tünetek felerősödésére is. Mivel az allergén anyagok is könnyebben megtapadnak a nyálkahártyádon, az allergia és az asztma is nagyobb az eséllyel fenyeget.

A szellőztetés hiánya

Amikor szellőztetsz, a levegőcsere során friss, optimális páratartalmú levegő kerül a lakásba. Mivel télen sokkal ritkábban és rövidebb ideig szellőztetsz, kevesebb friss, megfelelő páratartalmú levegő kerül be a légterébe.

Ráadásul a páratartalom csökkenésével hőérzeted is romlik. Ezért van az, hogy alacsony páratartalom esetén akár 22 fokban is vacoghatsz, míg normál páratartalomnál a 19 fokot is kellemesnek érezheted. Ha pedig fázol, még jobban feltekered a fűtést, ami még szárazabb levegőt eredményez- és máris belépsz egy ördögi körbe, ahonnan úgy tűnik nincs kiszállás.

Vagy mégis?

Hát persze: a párásítással! Erről a témáról itt már részletesen írtunk.

Egy megfelelő párásító készülékkel könnyen optimalizálhatod és szinten tarthatod otthonod páratartalmát! A legideálisabb megoldás a hideg párásító vagy az ultrahangos hidegpárásító készülék. A klasszikus, egyszerű nedvesítőbetétes hideg párásító berendezés tartályát csak feltöltöd vízzel, s addig működik, míg ki nem ürül a tartály (vagy ki nem kapcsolod). Ha van beépített higrosztát a készülékben, akkor pedig a beállított páratartalom elérésekor kapcsol ki.

Az ultrahangos hidegpárásító már gyorsabb, professzionálisan szabályozható eszköz, mely az adott helyiség páratartalmához igazodva automatikusan kellemessé teszi a levegőt, de ezekből is találni egyszerű, higrosztát nélküli berendezést.

A különböző párásító berendezésekről itt olvashatsz részletesen.