A krupp szó sokak számára nem jelent semmit, azonban a kisgyermekes szülők rettegnek ettől a betegségtől. A krupp esetében a felső és alsó légutak fertőző, különösen belégzéskor nehézlégzést okozó vírusos megbetegedésről beszélünk. Az általában éjszaka és váratlanul jelentkező belégzési nehezítettség legjellemzőbb tünete, hogy a beteg gyermek száraz, jellegzetes ugató köhögés kíséretében veszi a levegőt.

A krupp jellemzően a csecsemők és a kisgyermekek betegsége, ugyanis minél fiatalabb a gyermek, annál kisebb keresztmetszetűek a légutak. Az egészen szűk légutakat az erőteljes kruppos nyálkahártya-duzzanat nagyon gyorsan képes beszűkíteni. A betegség ezért különösen hároméves kor alatt veszélyes. A krupp jelentkezése a 6 hónapos és négy és féléves kor közötti gyermekeknél a leggyakoribb. Az arra hajlamos gyerekeknél a krupphoz vezető fertőzés, és ennek nyomán az első fulladásos rosszullét általában 5-6 éves korig lezajlik. A betegség 12-14 éves korig jelentkezhet, ezután a légutak átmérője már kellő nagyságú ahhoz, hogy esetleges nyálkahártya-duzzanat mellett is biztosítsák a megfelelő légcserét. Ekkor már az immunrendszer is megfelelő védettséget biztosít a kruppot okozó vírusok ellen.

A légcső gyulladását mintegy 200 különböző légúti vírus okozhatja. A legsúlyosabb tünetek általában az influenzavírushoz köthetők. Ezek tönkreteszik a nyálkahártya felszínét, amely így kiszárad, és nem tud tisztulni, nem tudja eltávolítani a kórokozókat. A kruppos roham ezért általában a vírusos náthás megbetegedések első jeleként, váratlanul szokott jelentkezni. 

Egy-egy vírus többször is megbetegítheti a szervezetet, ezért a krupp a gyermekkor alatt többször is előfordulhat. A tünetek hideg időjárás idején, a meghűléses betegségek szezonjában jelentkeznek leginkább. Az érzékenység kialakulásának bizonyítottan kedvez az erős légszennyezettség éa az alacsony páratartalom. A kruppos fulladást megelőzhetik hurutos, megfázásos tünetek, de általában minden előjel nélkül jelentkezik.

A belégzési hang száraz, hangos, olykor sípoló, mivel - az asztmára jellemző kilégzési nehezítettséggel ellentétben - a krupp esetében a belégzés akadályozott. Ez alapján biztosan el lehet különíteni az asztmától. A levegőért küzdő gyermek jellegzetes száraz, ugató köhögést hallat, sokszor sír, nyugtalan, öklendezik, néha hány is. Az izgalom a szervezet oxigénigényét fokozza, a roham tovább súlyosbodik, ezért a gyermeket nyugtatni kell. A tünetek jelentkezésekor az első teendők a gyermek életkorától és állapotától függően az orvos, illetve a mentők értesítése. Hároméves kor alatt a gyermeket mindenképpen látnia kell orvosnak, aki gyakran dönt a kórházba szállítás mellett. A másik azonnali teendő a légutak mihamarabbi lehűtése, a hideg nyálkahártyában ugyanis összehúzódnak a vérerek, ami azonnal csökkenti a duzzanatot. Hideg időben ki kell nyitni az ablakot, és a gyorsan meleg takaróba burkolt gyereket a hideg levegőre kell vinni. A gyereknek addig kell a hűvös, párás levegőt belélegeznie, míg a roham teljesen meg nem szűnik.

Ezt elő lehet segíteni otthon párásító készülékekkel. Elsősorban az ultrahangos párásítók használatát ajánljuk krupos gyermekek mellé, illetve érdemes odafigyelnünk a gyermek szobájának hőmérsékletére is, tartsuk hűvösebben a szoba levegőjét.