Penészgombák

Penészgomba-allergia esetén a tüneteket a gombák spórái váltják ki, melyekkel szemben az immunrendszer fokozott reakciót mutat.

A penészgombaspórák a virágos növények pollenjéhez hasonlóan a levegőben terjednek, és azonnali allergiás reakciót váltanak ki. Attól függően, hogy melyik penészgombafaj okozza a tüneteket, a panaszok jelentkezhetnek szezonálisan vagy fennállhatnak egész évben.

A levegőben terjengő spórák a pollenallergiához hasonló tüneteket okoznak, mint a tüsszögés, szemkönnyezés-és viszketés, vizes orrfolyás, orrdugulás és köhögés. Súlyosabb esetben asztma vagy csalánkiütés is felléphet,

Nyáron leginkább a kültéri allergén penészgombák okoznak tüneteket, mivel a fülledt, párás levegő és a változékony időjárás nagyon kedvező számukra. Szeles-zivataros időben nagyon megnő a levegőben a penészgomba koncentrációja.

Gombaspórák mindenütt előfordulnak, és gyakorlatilag mindig megtalálhatóak a levegőben. A szabadban penészgombák nagy koncentrációban fordulnak elő többek között kupacba gyűjtött leveleken, komposztban, tűzifarakásokban és az avar alatt.

A penészgombák beltéren is megtalálhatók, pincékben, fürdőszobákban, a szobák nedves falain, a klímaberendezésekben, a beázott felületeken, szobanövények cserepeiben, akváriumokban.

Nyári szmog

Nyáron nemcsak a pollenek, de a nyári szmog is próbára teszi szervezetünket, és nem csupán azokét, akik légúti megbetegedésekben szenvednek!

Az erős napsugárzás hatására képződő nyári szmog leginkább a talajközeli ózon miatt veszélyes és komolyan súlyosbíthatja a pollenallergiás és asztmás betegek tüneteit.

A talajközeli ózon a napfény, az erős UV-sugárzás és az autók kipufogógázaiból származó vegyi anyagok keverékéből jön létre a légkörben. A tűző nyári nap és a szélcsendes időjárás nagyvárosok körül ózonfelhőket alakítanak ki. Ehhez leginkább június és szeptember között ideálisak a légköri feltételek; azaz a 25-35°C közötti hőmérséklet, az alacsony páratartalom és gyenge szélmozgás.

A magas ózonszint irritálja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, és még egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger, köhögés, orr-és torokirritáció, légszomj és mellkasi fájdalmak kísérhetnek.

A nyári szmog a növényekre, emberekre, állatokra nézve egyaránt komoly egészségügyi kockázattal jár, főleg a csecsemők, gyerekek, idősek, az asztmások és a légzőszervi és keringési betegek vannak veszélyben!

Poratkák

A meleg párás hőmérséklet a poratkák szaporodásának is kedvez.

A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához.

A köznyelvben házipor-allergiaként emlegetett betegség kiváltója nem a por vagy a poratka, hanem annak az ürüléke. A poratkák ürüléke mikoroszkópikus méretűre feltöredezve kerül a levegőbe, és ezt belélegezve váltja ki az allergiás panaszokat, melyek megegyeznek a pollenallergia tüneteivel: szemvörösség, szemviszketés, orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, szájpadviszketés. Súlyosabb esetben száraz, majd erőltetett köhögés léphet fel, illetve a hörgők görcséből adódóan nehézlégzés, fulladási roham, asztma.

Az ágyneműbe tapadt atkák is okozhatnak csalánkiütést, ekcémás és egyéb bőrtüneteket.

Mivel az atkák az emberek elhalt, lehullott hámsejtjeivel táplálkoznak, ott fordulnak elő leginkább, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágyneműben, párnákban, bútorhuzatokban, szőnyegekben, plüssállatokban.

Segíthet az allergén beazonosításában, hogy a tünetek leginkább éjszaka, illetve hajnalban jelentkeznek, mivel a legtöbb allergén az ágyneműben található.