Számtalan előnye van, ha Budapest belvárosában élsz vagy dolgozol, ám mindenképpen számolnod kell az erősen szennyezett levegővel, mely alattomosan támad, mégis súlyos egészségügyi károkat okozhat.

Tény, hogy egy közel 2 milliós, nyüzsgő fővárosnak nem lehet tiszta levegője.

Ám a levegőszennyezettséget tekintve a városon belül is jelentős eltérések vannak, hiszen Buda egy része (II., III. , XII. kerület) a zöld területeknek köszönhetően hatalmas előnyben van, míg a belváros - különösen az V. VI. VII. kerület - levegőminősége erősen kifogásolható.

Hazánkban a levegőminőség mérését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) automata állomásai végzik, az ő értékeléseik alapján kapunk pontos képet a szmoghelyzetről.

Mit gondolsz, melyik Budapest legszennyezettebb része?

A leggyakoribb egészségügyi határérték-túllépés a Széna téri mérőállomáson mérhető, de olyan közlekedési csomópontok is dobogós helyen állnak, mint a XI. kerületi Kosztolányi Dezső tér, a VIII. kerületi Teleki tér, vagy az V. kerületi Erzsébet tér.

Mi teszi tönkre a nagyvárosi levegőt?

Az OLM elemzései alapján a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, PM10 (szálló por) és ózon esetében tapasztalható a rendszeres egészségügyi határérték-túllépés.

Lássuk, hogy is kerülnek ezek az anyagok a levegőbe és mitől is olyan károsak!

A kén-dioxid a szén és olaj háztartási vagy erőművekben való égetése, illetve ipari folyamatok melléktermékeként keletkezik. Irritálja az orr nyálkahártyáját, a légcsövet, a tüdőt, és a szemet, valamint olyan légzőszervi megbetegedéseket okozhat, mint a hörghurut vagy az asztma.

A nitrogén-dioxid (NO₂) szintjének emelkedését a tüzelés, és a közlekedés, valamint a vegyipar okozza, ezért leginkább a nagyvárosok és ezek forgalmasabb részeinek problémája. A nitrogén-dioxid a légzőszervi megbetegedésekért felelős, magas koncentrációban a tüdő szöveteit is roncsolhatja. Emellett a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását okozza.

A szálló por a lakossági tüzelés (fa, szén, illegális szemét és avarégetés) és a szennyező járművek (kétütemű és dízelmotorok) égéstermékeivel jut a levegőbe. A szálló por mikroszkopikus méretű részecskéi belélegezve behatolnak a tüdő mélyére, és szervezetünkben felszívódva bekerülnek a keringésbe. Az arra érzékenyeknél légzőszervi megbetegedéseket (pl tüdőrák, asztma, COPD), szív-és érrendszeri betegségeket, valamint különböző genetikai elváltozásokat okozhatnak.

A földfelszín közeli ózon (O₃) a nitrogén-monoxid kibocsátásához köthető, melyet a gépkocsik, a fűtés és tüzelés kibocsátása okoz. A talajközeli ózon esetében a határérték-túllépések leginkább nyáron fordulnak elő, mivel képződéséhez napsugárzásra is szükség van. Az ózon irritálja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus légúti betegségeket, pl. a hörghurutot és az asztmát, vagy a pollenallergiát.

Mit tehetsz a szmog ellen?

Ha rugalmas a munkaidőd megteheted, hogy munkába menet és jövet kerülöd a csúcsforgalom időszakát.
Napközben jó, ha kihagyod a szellőztetést, és a levegőcserét inkább a kora reggeli vagy esti órákra időzíted.
Érdemes beruházni egy légtisztító berendezésbe is. Különösen, ha hajlamosak vagyunk a légúti betegségekre, vagy allergiában, asztmában szenvedsz.

Egy jó minőségű légtisztító készülék hatékonyan szűri ki a szennyezőanyagokat otthonod vagy munkahelyed levegőjéből.
A megfelelő készülék kiválasztásánál mindenképp vedd figyelembe az adott otthon elhelyezkedését (zöldövezet vagy belváros), a lakás vagy iroda méreteit, tagolását.
A légtisztító berendezés kiválasztásakor arra is ügyelned kell, hogy az ajánlott négyzetméter és légköbméter adatok helyiségenként értendőek.

Mi erre a célra a SHARP HEPA szűrős levegőtisztító készülékeit ajánljuk.